Egyházkerületi jelöltek

https://dtre.hu/oldal/egyhazvalasztas-2026

Egyházmegyei jelöltek

Pálfi Zsuzsanna esperes jelölt (Zsinat lelkészi tag jelölt)

„A hűség és a szeretet el ne hagyjon téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!” (Péld 3,3)

Tisztelettel és alázattal köszönöm a jelölést az esperesi és zsinati képviselői tisztségére. Tisztában vagyok azzal, hogy egyházunk és a Dunántúli Református Egyházkerület történetében a női vezetői szolgálat úttörő lépésnek számít. Nem a magam erejében bízva, hanem az elhívó Isten kegyelmére és az egyházmegye közösségére támaszkodva állok e feladat elé, amennyiben megkapom a bizalmat.

I. ÉLETÚT ÉS SZOLGÁLAT

Gyökerek és hivatás: 1970. augusztus 30-án születtem Győrben. Őseimtől és agrármérnök édesapámtól a föld és a szorgalmas munka tiszteletét és becsületét, pedagógus édesanyámtól a tanítás és nevelés fontosságát örököltem. Eredendően tanárnak készültem, ám egy súlyos teherautó-baleset és a kórházi testi-lelki tusakodás során megértettem az Úr lelkészi szolgálatra hívó szavát.

Tanulmányok: A teológiát Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem, amelyet ösztöndíjas tanulmányokkal egészítettem ki az Oxfordi Egyetemen Angliában. 1995-ben szenteltek lelkésszé. Nem sokkal később a Veszprémi Egyetemen angol szakos középiskolai tanári képesítést is szereztem.

Gyülekezeti munka: Immár 32 éve szolgálok a győri gyülekezetben (2001 óta választott lelkipásztorként). Közel másfél évtizedig vezettem a gyülekezet leánykollégiumát. Különösen is szívügyem a hitoktatás, a nevelés és a modern embert megszólító igehirdetés. 9 éve vagyok házas, férjem, Mihály a szolgálatokban is legnagyobb támogatóm, igazi társam.

Közegyházi tapasztalat: A Dunántúli Nőszövetség alelnökeként, egyházkerületi jegyzőként is tevékenykedem, és részt veszek a kerület kommunikációs szolgálatában. (Megvanírva blog). Egyházmegyénkben már a második ciklusban szolgálok főjegyzőként, és több mint egy évtizede az adattári és gazdasági ügyek előadója vagyok.

II. VEZETŐI HITVALLÁS ÉS AKTUÁLIS KIHÍVÁSOK

Alapértékeimet tekintve teológiailag és világlátásban is inkább konzervatív, de a sablonosságot kerülő ember vagyok. Nagy munkabírással precizitásra és az egyenes, őszinte beszédre törekszem. Hiszem, hogy az eredményes szolgálat alapja az Úr akaratára való figyelésen túl a hármas rend: külső rend a környezetünkben, adminisztratív rend a hivatalainkban, gazdálkodásunkban és belső rend a fejünkben, a lelkünkben, emberekhez fűződő és Istenkapcsolatunkban.

1. Mi a legfontosabb kérdés ma az MRE-ben? A legalapvetőbb küldetésünk világos: „Tegyetek tanítványokká minden népeket...” (Mt 28,19). A kihívás ezért nem a mit kell tenni, hanem a hogyan. Hogyan tudjuk legyőzni a bennünk lévő belső gátakat és a „református szemérmességet”, amelyek sokszor akadályozzák a megszólítást, a személyes kapcsolatok építését és a bátor bizonyságtételt? Ha szolgálatunkat a választott ige vezéreli, hiszem, hogy Isten Lelke megáldja azt kellő kreativitással is. Válaszunk a hogyanra ezért a bátor hitvalló, sablonmentesen kreatív, ugyanakkor szeretetteljes jelenlét lehet mind a gyülekezetekben, mind a világban. Ezt kell támogatni és erősíteni egyházunk minden szintjén.

2. Hogyan érezhetik az emberek újra, hogy helyük van az egyházban?

Érdekmentes odafordulás: A világban az emberek megszokták, hogy csak a javaikra (pénzükre, munkájukra, szavazatukra stb.) kíváncsi mindenki. Az egyháznak radikálisan mást kell nyújtania: meg kell éreztetnünk, hogy mi nem kérni, kuncsorogni, hanem adni akarunk, mert az emberek maguk, az ő üdvösségük fontos számunkra. Pál írja: “nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat kereslek” (2Kor 12,14).

A tökéletesség látszatának elengedése: Merjük felvállalni hibáinkat, tökéletlenségeinket is Isten és egymás előtt. Ha kell, gyakoroljunk bűnbánatot, kérjünk bocsánatot. Az emberek nem kiretusált szentképeket keresnek, hanem hús-vér, igaz, krisztusi, testvéri közösséget. Ha nem játsszuk a tökéletest, közelebb kerülünk hozzájuk. Egy a tökéletes ugyanis, a Krisztus.

A meghallgatás kultúrája: Minden megszólalás előtt meg kell tanulnunk értő módon meghallgatni a másikat. Csak így tudunk a szószékről és a hétköznapokban is a valós dolgokról, igazi kérdésekről beszélni a Szentírás tiszta alapján állva.

Dr. Ballagi Áron főgondnokjelölt (Zsinati nem lelkészi tagjelölt)

Ballagi Áron vagyok, 1970-ben születtem Csornán, régi református családban. Szüleimnek nagyon fontos volt a református hitük átadása, a hitre nevelés, vezetés. Ifjúságuk óta a budapesti Torockó téri gyülekezethez kötődtek, így gyerekkoromban én is ebbe a gyülekezetbe jártam, itt kereszteltek meg és itt is konfirmáltam. Nagytiszteletű Cseri Kálmán lelkipásztor szigorú, bölcs, élesen és tisztán Krisztusra mutató ifi-órái és tanításai fiatalon elvezettek annak felismeréséig, hogy ez az egyetlen út, amin érdemes járni. Kamaszkoromban tértem meg.

Nős vagyok. Feleségem református hitoktatóként dolgozik Győrben és Szigetközben. Három gyermekkel ajándékozott meg minket a Jóisten. Legnagyobb fiam már egyetemen tanul, a két lányom pedig gimnazista.

Polgári munkám a győri Széchenyi István Egyetemhez köt. Az Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja vagyok. Oktatási és kutatási területem középpontjában a humanoid robotok és a mesterséges intelligencia állnak.

Győrbe költözésünk után 2010-ben csatlakoztunk a Győri Református Egyházközséghez, ahol megtaláltuk azt a befogadó szeretetközösséget, amely hitünk folyamatos erősödésének alapja lett. 2018-ban kezdődő ciklusban presbiternek választottak, majd 2024-ben ezt megerősítette a gyülekezet, és a főgondnoki szolgálattal is engem bíztak meg. 2021-től a Magyarországi Református Egyház Zsinatának is tagja vagyok. Ezek a szolgálatok, amellett, hogy nagy megtiszteltetések számomra, Istentől kapott ajándékok is. Az Úr ügyéhez hozzátenni, még ha kicsit is, Neki munkálkodni a legnagyobb földi céljaim között van, és hálás vagyok érte, hogy ezt a boldogságot megadta nekem.

Nagy megtiszteltetés és erőforrás számomra, hogy a Testvérek jelöltek egyházmegyei főgondnoknak és zsinati tagnak. A jelöltséget az Úr támogatásának teljes bizalmában, a feladatok súlyát felmérve vállaltam:

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41:10)

Az egyházunk alap építőköveit a gyülekezetek alkotják. A gyülekezetek világítanak lámpásként, ott hallható az örömhír és ott érezhető a közösség által közvetítve Jézus szeretete.  Oda lehet betérni és oda lehet tartozni. Így az egyházmegyének szolgáló, támogató feladata van. A gyülekezetek szép rendben működését, egymás terhének és örömeinek megismertetését, ezekben való osztozást szolgálja. Úgy gondolom, hogy az egyházmegye vezetésében szolgálók feladatát is ez határozza meg, törekedni a gyülekezetek megismerésére, a testvéri szeretetben együtt cselekedni a problémák megoldásán, hírül vinni örömeinket az egyházmegyében.

Sajnos a keresztyén egyházak születésük óta kisebb-nagyobb hátratételek, üldözések és belső feszültségek nyomása alatt léteznek. Nem kivétel ez alól a Magyarországi Református Egyház sem. Mégis azt kell mondanunk, hogy az elmúlt időszakban az egyházunkra nehezedő kihívások, kritikák, támadások mértéke nemcsak gondolkodásra, hanem mielőbbi cselekvésre is kell, hogy ösztönözzön minket.

A kritikus hangok mind kívülről, mind belülről is erősödtek az elmúlt időszakban. Részben direkt, egyházat gyengítő céllal történnek, részben a saját gyarlóságaink, hibák – talán bűnök – beismerésének és legfőképpen Isten előtti megbánásnak az elmaradása miatt. Nagyon fontos, hogy ezzel képesek legyünk szembenézni, hogy az evangéliumi út, a jézusi szeretet, a Soli Deo Gloria elve minden cselekedetünk vezérfonala legyen, személyes szinttől a gyülekezeten át egészen a közegyházi szervezetekig. Ha cselekedeteink és gyülekezeteink megmaradnak, visszatérnek a Jézus Krisztus által kitaposott, megvilágított útra, akkor Pál apostol szavai: „Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére” (2.Kor.2:15) igaz lesz ránk. Ez a jó illat vonzóvá teszi az egyházunkat, a keresztyén hitet a kereső emberek számára. Mert tudatosan vagy tudat alatt minden ember keresi a kapaszkodókat, amire a mai végtelenségig felgyorsult és zajos világban nagyon nagy szükségünk van. Hogyan tudjuk megszólítani ezeket az embereket? Ez főleg a fiatalok tekintetében nagy kérdés. Úgy gondolom, hogy a fiatalok megszólítása, gyülekezetekbe szeretése, Jézus Krisztussal való megismertetése az egyik legnagyobb feladata egyházunknak, annak jövőjét meghatározó kérdés. Érezhető, hogy ez mind spirituális, mind társadalmi szempontból jelentős kihívás. A reformáció nem egyszeri esemény, hanem a folyamatos megtisztulás szükséges lépése, és így egyházunk alapvető működési szükségessége: „ecclesia semper reformanda" – az egyháznak szüntelenül meg kell újulnia.

Vántsa Előd Aba főgondnokjelölt (Zsinati nem lelkészi tagjelölt)

Vántsa Előd Aba vagyok, 12 éve ajkai gyülekezet tagja, 9 éve presbitere és 3 éve gondnoka. Előző egyházi választás óta egyházmegyei presbiteri tanácsos vagyok.

1981-ben a Székelyföldi katolikus tengerben, Csíkszeredán születtem. Családunk férfi ágáról református hitet örököltem. Szüleimmel és testvéremmel 1991-ben költöztünk Szigetszentmiklósra, ahonnan a feleségem révén először Zala megyébe, majd a munkám miatt családommal Ajkára költöztem.

Feleségemmel 4 gyermekünk van, Flóra lányunk a Pápai Refibe jár, Lujza lányunk a győri Richter János Zeneművészeti középiskolába, Vince fiunk az ajkarendeki német nemzetiségi általános iskolában 8. osztályos, és Regő fiunk nagy csoportos óvodás. 12 éve Ajkarendeken élünk. Építőmérnöki végzettségem van és több mint 20 éve forgalomtechnikával foglalkozom. 15 éve egy ajkai forgalomtechnikai vállalkozást vezetek.

Eddigi életemet kísérő ige: „Mindeddig megsegített minket az Úr” 1Sámuel 7:12

Ön szerint mi a legfontosabb kérdés, mely a Magyarországi Református Egyháznak ma hiteles választ kell adni?

Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az ifjúság még nagyobb körben való „megszólítása” és bevonása a gyülekezeti életbe. Három tizenéves gyermekem miatt nagyon aktuális számomra ez a kérdés. Fontos továbbá a kis gyülekezetek életben tartása, akár nagyobb gyülekezetekkel „testvér gyülekezeti” hálózat létrehozásával. (Közös presbiteri, ifjúsági, nőszövetségi alkalmak szervezése) A „Református panasz kultúra” visszaszorítása, rávilágítva pl. a lelkész értekezleteken, presbiteri gyűléseken, hogy milyen hátrányt okozhat …

Mit kellene tennie másképp az egyháznak, hogy az emberek újra azt érezzék, hogy van helyük benne?

Látszódjon a település életében, hogy milyen jó közösség a helyi reformátusság, látszódjon az összetartozás a hétköznapokban is, akár az ifjúság, akár a felnőttek között. Gyülekezetbe hívogató programokkal a külsősöket is megszólítani és behívni a közösségbe. A hiteles és következetes gyülekezeti vezetőség egységesen nyilvánuljon meg minden külső fórumon.

Dr. Nagy István Zsinati nem lelkészi tagjelölt)

Dr Nagy István vagyok, nős 2 felnőtt gyermekem van és 3 unokám. Mindkét gyermekem a Pápai Református Kollégiumban érettségizett . Agrármérnök , mérnök-tanár végzettséggel egyetemi oktatóként majd Mosonmagyaróvár polgármestereként, országgyűlési képviselőként és agrárminiszterként szolgáltam a hazám . A Mosonmagyaróvári Református Gyülekezet presbitereként a közéletben is igyekeztem megmutatni , milyen egy hitét megélő politikus . Kezdeményezésemre valósult meg az éves hálaadó istentisztelet a gazdák munkájának elismeréséül és az asztalunkon levő új kenyérért. Sohase feledjük , emberé a munka, Istené az áldás !

Deák László Zsinati lelkészi póttagjelölt

Deák László Olivér vagyok. Feleségemmel, két kisfiammal és nemrég született kislányunkkal Dudaron élünk, ahol immár ötödik éve végzek lelkipásztori szolgálatot. A gyülekezeti élet megújítása és a közösségépítés a fő feladatom. Szolgálatom során kiemelten fontosnak tartom a fiatalok elérését, valamint az igehirdetés időszerű, mai emberhez szóló megfogalmazását. Zsinati lelkészi pótképviselőként felelősséggel és alázattal szeretném képviselni egyházmegyénk gyülekezeteinek ügyét. Kérem a testvérek imádságos támogatását!

Csáfordy Ferenc Zsinati nemlelkészi póttagjelölt

Villamosmérnök végzettségem van, az áramszolgáltatásban dolgoztam negyven évig, eleinte fejlesztőmérnökként, később különböző vezető beosztásokban, de mindig műszaki területen. Időközben közgazdasági diplomát is szereztem.

Családomat illetően Isten iránti hálával kell elmondanom, hogy feleségemmel több, mint negyven éve vagyunk együtt. Kaptunk két fiút és két lányt az Úrtól. Mindnyájan házasok immár és éppen a kilencedik unokánkat várjuk.

Győr-Szabadhegyen jártam templomba gyerekként, itt konfirmáltam. A gyülekezet 1994-ben választott meg presbiternek, azóta próbálok erőmhöz mérten segíteni.

A Pápai Református Egyházmegye tanácsosa vagyok 2015 óta, ilyen minőségemben igyekszem segíteni az egyházmegye gyülekezeteit.